Ha az idei fogadalmaid között szerepel, hogy jobban kézben tartod a pénzügyeidet és elkezdesz befektetni, ez a cikk segít tisztázni néhány kérdést és eloszlatni pár tévhitet. Sokan a befektetést nagy pénzösszegekkel azonosítják, mintha csak akkor lenne értelme egyáltalán a pénzügyi piacokra lépni, ha már eleve sok pénzed van. Vannak, akik azt is gondolják, hogy a befektetés kizárólag meglévő, jelentős tőke növelésére való, nem pedig vagyon építésére a nulláról.
Fontos viszont emlékezni arra, hogy a tapasztalt befektetők többsége is valahol elkezdte, sokan szinte a semmiből. Akkor mennyi az ideális „kezdő összeg”? Ebben a cikkben olyan iránymutatást találsz, amivel fel tudod becsülni, mennyi pénz kell egy „jó rajthoz”, és mibe érdemes befektetned kezdőként.
A kezdeti, kisebb összegű befektetés lehetővé teszi, hogy értékes tapasztalatot szerezz, és jobban megértsd, hogyan működik a piac, anélkül, hogy nagy pénzeket kockáztatnál. Így kontrollált környezetben tanulhatsz a hibákból, és közben fokozatosan építheted fel a saját befektetési stratégiádat, minimalizálva a jelentősebb veszteségek kockázatát. Ráadásul a kisebb összegek befektetésével többféle eszközt is kipróbálhatsz, és kitapasztalhatod, mi illik hozzád, mekkora kockázatot viselsz el. Idővel tudatosan, lépésről lépésre fejlesztheted a befektetési készségeidet, ami hosszabb távon növeli a siker esélyét.
Mi az a pénzügyi vésztartalék?
A pénzügyi vésztartalék egy vészhelyzeti pénzeszköz arra az esetre, ha átmenetileg elveszíted a fő jövedelemforrásodat, vagy váratlan esemény miatt a szokásosnál nagyobb kiadásod keletkezik (például betegség, műtét, autó meghibásodása, családtagok támogatása). Általános ajánlás, hogy legyen annyi félretett pénzed, ami három és hat hónapnyi kiadást fedez, de az ideális összeg mindig az egyéni pénzügyi és élethelyzethez igazodik.
A vészhelyzeti pénzeszköz, bár alapvető a befektetés megkezdése előtt, kizárólag pénzügyi biztonsági szerepet tölt be, és nem része a befektetési tőkének. Ez a pénz a mindennapi életre és stabilitásra szolgál.
A legegyszerűbb becslés: szorozd meg az átlagos havi kiadásaidat azzal, hány hónapra szeretnél biztonsági tartalékot. Ha ez a pénzügyi puffer megvan, továbbléphetsz az első befektetéshez szükséges tőke meghatározására. Csak a saját „biztonsági hálód” felépítése után érdemes a megtakarításaid egy részét befektetésekre elkülöníteni. Így akkor is megmarad az alapvető pénzügyi biztonságod, ha egy-egy döntés nem úgy alakul, ahogy tervezted. Ez az elv segít elkerülni, hogy a kockázatos befektetések veszélybe sodorják a pénzügyi stabilitásodat vagy rontsanak a mindennapi életminőségeden.
Hogyan becsüld meg az első befektetéshez szükséges tőkét?
A kezdeti befektetési tőkédnek, a fenti vésztartalékhoz hasonlóan, figyelembe kell vennie a rendszeres kiadásaidat. Ezek átnézése sok hasznos tanulságot adhat, és segít reálisabban meghatározni, mennyit tudsz ésszerűen befektetni az elején. A leggyakoribb, visszatérő kiadás kategóriák:
- Élelmiszer (az étterem ide nem tartozik, az a Szórakozás rész)
- Lakhatás, vagyis bérleti díj, alapvető rezsi, illetve jelzáloghitel-törlesztés
- Egészség, például gyógyszerek, magánorvosi vizitek, fizioterápia, edzőtermi bérlet
- Közlekedés, beleértve az autó fenntartását és a bérleteket
- Szórakozás, például mozi, étterem, színház, hobbik, stb.
Ha ki szeretnéd számolni az átlagos havi megélhetési költségedet, add össze az elmúlt egy év kiadásait ezekben a kategóriákban, majd oszd el a teljes összeget 12-vel.
Ahhoz, hogy kiszámold, mennyit tudsz „kezdő” befektetési tőkeként elkülöníteni, vond le a havi jövedelmedből:
- a havi átlagos kiadásaidat, és
- azt az összeget, amit biztosan félre akarsz tenni.
A megmaradó részt aztán egészben vagy részben befektetésre használhatod.
Ha van rá lehetőséged, a háztartási költségvetés tervezésére jó módszer az 50/30/20 szabály. Eszerint:
- a jövedelmed 50%-a menjen Szükségletekre (fix, alapvető kiadások),
- 30% Igényekre (nem létfontosságú, életmódbeli költések),
- 20% Megtakarításra.
Ha ezt követed, érdemes arra törekedni, hogy a befektetésekre szánt pénz kifejezetten ebből az utolsó kategóriából jöjjön.
Kockázattűrés a befektetésben
A pénzügyi lehetőségeiden túl a kezdőtőkéd méreténél azt is figyelembe kell venni, te mekkora kockázatot viselsz el. Ezt fontos egyértelműen kimondani: minden befektetés kockázattal jár. Éppen ezért gondold át, mekkora veszteséget tudsz reálisan elfogadni.
Felelős befektetőként csak olyan pénzt fektess be, amelynek esetleges elvesztése nem veszélyezteti a mindennapi életedet. Akkor fektess be, amikor biztos vagy benne, hogy a pénzügyi helyzeted stabil. Sokszor jobb kihagyni egy lehetőséget és „nullán kijönni”, mint elhamarkodott döntést hozni, és elveszíteni olyan megtakarítást, amit hónapok vagy akár évek alatt raktál össze.
Ha már érted a kockázatokat és tisztában vagy a saját határaiddal, jöhet a következő lépés: az első befektetésed eszköztípusának kiválasztása.
Mibe érdemes befektetni az elején?
Kezdjük, kicsit szokatlan módon, azzal, hogy mibe nem érdemes. Az első befektetéseid között semmiképp ne szerepeljenek kifejezetten magas kockázatú pénzügyi eszközök, például kriptovaluták vagy CFD-k. Bár csábító lehet a gyors, nagy hozam ígérete, ezek közül sok összetett, és valódi tapasztalatot, illetve piaci ismeretet igényel a kockázatok kezeléséhez.
Ésszerű „középút” lehet viszont a részvényekbe vagy ETF-ekbe történő befektetés.
A részvények olyan értékpapírok, amelyekkel a tőzsdén kereskednek, és tulajdonrészt biztosítanak a kibocsátó vállalatban. Egyes cégek rendszeresen osztalékot is fizetnek a részvényeseknek, lényegében a vállalat nyereségéből adott „bónuszként”. Általános szabály, hogy minél stabilabb egy cég piaci pozíciója, annál alacsonyabb lehet a részvényeihez kapcsolódó kockázat.
Az ETF-ek (Exchange Traded Funds) olyan tőzsdén jegyzett befektetési pénzeszközök, amelyek egyszerű hozzáférést adnak egy széles eszközkosárhoz, például részvényekhez, kötvényekhez, árupiaci termékekhez, vagy akár teljes gazdasági szektorokhoz. Az ETF-eket ráadásul specializált intézmények értékelik, többek között kockázati szempontból is, ami segíthet megalapozottabb döntéseket hozni.
Rövid összefoglaló
A kezdő befektetési tőkéd meghatározása az egyik legfontosabb lépés, ha most indulsz el a befektetések világában. Ugyanilyen fontos a kockázatok megértése is, beleértve azt a lehetőséget, hogy a befektetett pénz egy részét vagy akár az egészét elveszítheted. Érdemes észben tartani: nincs olyan befektető, aki soha nem szenvedett volna el veszteséget. A rossz döntések elsősorban tanulságok, nem pedig okok arra, hogy feladd. Minden ilyen helyzet lehetőség arra, hogy elemezd, mit csinálhattál volna másként. Az így megszerzett tapasztalat növeli annak esélyét, hogy a jövőben jobb döntéseket hozz.
GYIK
Mi az a kezdeti befektetési tőke?
A kezdeti befektetési tőke egy kisebb összeg, amit arra különítesz el, hogy „teszteld” a befektetési készségeidet. A célja, hogy tapasztalatot és tudást szerezz, mielőtt nagyobb összegeket kötnél le.
Mi a pénzügyi vésztartalék célja?
A pénzügyi vésztartalék egy vészhelyzeti pénzeszköz, amely előre nem látható helyzetekben nyújt támaszt, például munkahely elvesztése, betegség, autó meghibásodása vagy váratlan kiadások esetén. Segít fedezni a mindennapi megélhetési költségeket anélkül, hogy adósságot kellene vállalnod.
Mik a fix kiadások?
A fix kiadások olyan kötelező költségek, amelyeket a jövedelmedtől függetlenül fizetned kell. Ilyen lehet például a lakbér, hiteltörlesztés, élelmiszer vagy üzemanyag. A fix kiadások ismerete kulcsfontosságú a költségvetés tervezéséhez és a pénzügyi célok eléréséhez.
Milyen kockázatokkal jár a befektetés, és honnan erednek ezek?
A befektetés mindig magában hordozza annak kockázatát, hogy a befektetett tőke egy részét vagy egészét elveszíted. A kockázat eredhet többek között árfolyam-ingadozásból, a kibocsátó fizetésképtelenségéből, az eszközök értékesítésének nehézségéből, inflációból, geopolitikai eseményekből, vagy a befektető egyéni körülményeiből.
Mely befektetések számítanak magas kockázatúnak?
A magas kockázatú pénzügyi eszközök magas hozampotenciált kínálnak, ugyanakkor nagy veszteség esélyével is járnak. Példák: a kis kapitalizációjú részvények (nagy növekedési lehetőség, de erősebb árfolyam-ingadozás és magasabb vállalati kockázat), a CFD-k (tőkeáttételt használnak, ami felerősítheti a nyereséget és a veszteséget is), valamint a kriptovaluták (erősen volatilisek, jövőjük bizonytalan, így kockázatosak, de akár nagyon nyereségesek is lehetnek).
Mik az alacsony kockázatú pénzügyi eszközök?
Az alacsony kockázatú pénzügyi eszközök általában alacsonyabb hozamot kínálnak, cserébe kisebb a veszteség kockázata. Példa: az államkötvények, amelyek kamat formájában fix jövedelmet adhatnak, és jellemzően alacsony a nemteljesítési kockázatuk. Egyes ETF-ek, különösen a széles piaci indexeket követők, szintén ide sorolhatók, mivel a diverzifikáció sok eszköz között osztja szét a kockázatot. Fontos ugyanakkor, hogy még az alacsony kockázatú eszközök sem teljesen kockázatmentesek.